Ugrás a fő tartalomhoz
  • HUN
  • ENG
drPreventor
  • Kezdőlap
  • Bemutatkozás
  • Blog
  • Szolgáltatások
  • Konzultációs árak
  • Referenciák
  • Partnerek
  • Médiamegjelenések
  • Webshop
  • Kapcsolat

Az Agócs-ügy margójára

2024. júl. 22. 10:53 , Nincsenek hozzászólások
Néhány nappal ezelőtt látott napvilágot egy szolnoki kalandparkban készült videó, amelyen látható, hogy a gyermeket egy felnőtt félrerángatja a többiektől, majd nagy erővel kisöpri, kirúgja a lábát, aki ennek hatására fejre esik és a földön marad. Ma már mindenki tudja, hogy az elkövető Agócs Tibor volt, több danos, illetve korábban állami és önkormányzati kitüntetést is kapó karateedző. Mi ebben az ügyben a legnagyobb probléma? Mi az, amiről keveset beszélnek? Olvass tovább!!!

Agocs2.jpg

Forrás: TV2 - Tények (https://tenyek.hu/video/video-hatalmasat-rugott-a-kisgyerekbe)

Sokan és sok helyen mondták már el, írták le felháborodásukat, s adtak hangot annak, hogy senki, de egy gyerekekkel foglalkozó szakember végképp nem tehet ilyet. Mivel ezzel magam is egyetértek, az eset másik aspektusát emelném ki. Ez pedig nem más, mint a sértett kisfiú anya által megfogalmazott gondolatai: "el se merte mondani, mert az hitte, hogy ő volt annyira rossz, hogy ezt érdemelte".

agocs.jpg

Forrás: https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/07/agocs-tibor-szolnoki-kalandpark-kisfiu-edesanya

Az önhibáztatás gyakori jelenség a bántalmazottak és szexuális zaklatáson átesettek esetében, együtt jár, vagy megelőzi a szégyenérzetet. A szégyen, amely az undorból eredeztethető pedig némaságot szül, ami úgy általában a bűnmegelőzés legnagyobb akadálya, míg a bántalmazott esetében a gyógyulás gátja.

Amit tanulhatunk az esetből, hogy egészen kis kortól arra neveljük gyermekünket, hogy ne szégyelljen elmondani nekünk, szülőknek semmit!!! Ennek elrontása egészen kis korban történik általában, s legtöbbször akkor teszünk e képesség - igen, ez képesség, hogy merünk szólni és segítséget kérni - kialakulása ellen, amikor a hozzánk forduló gyermek szavára válaszként azt mondjuk, hogy ne árulkodj! 

Ekkor az üzenet tulajdonképpen az, hogy nem vagyok kíváncsi rád...később, kamaszkorban aztán mennyire örülnénk, ha árulkodna, ha elmesélné, mi történt vele.

Mielőtt sokan azt hinnék, hogy az anyát hibáztatom fontos hangsúlyozni: a szégyen érzete, az önhibáztatás természetesen társadalmi konstrukció is, nemcsak az elsődleges szocializációs színtér tagjainak, azaz a családnak van ebben felelőssége. Óriási kérdés, hogy miként reagált a többi gyermek, a többi felügyelő! Az ő reakcióik is befolyásolhatták a kisfiú viselkedését. Épp ezért arra kell nevelnünk a társadalom tagjait, a jövő generációt, hogy mindig jelezzék a problémáikat, kérjenek segítséget, mert igazából ez az egyetlen igazi prevenciós eszköz a kezünkben. Gondoljunk bele, ha a vadaspark munkatársai nem nézik vissza a videót, s nem teszik közzé, lehet soha nem derült volna ki és soha nem kapott volna nyilvánosságot e jogilag és erkölcsileg is elítélendő tett!!!

Fontos kutatás témája lenne, hogy a hír kirobbanása előtt hány gyermek mesélt erről otthon.



Nincsenek hozzászólások

Válasz







Legutóbbi bejegyzések

  • A pornófogyasztás veszélyei, s a szülők felelőssége
    2025. márc. 15.
  • Elhagyatva - dokumentumfilm a dizájner drogok hazai használatáról
    2024. szept. 24.
  • A BME gólyatáborral kapcsolatosan felröppent hírekre reagálva
    2024. aug. 23.
  • Az Agócs-ügy margójára
    2024. júl. 22.
  • Tegyük tisztába a fogalmakat: avagy a kábítószerek elleni fellépések formái
    2024. ápr. 3.
  • Az önbíráskodó anyáról készült videóval kapcsolatosan felmerülő társadalmi kérdések
    2024. márc. 12.
  • Az online és telefonos csalások végtelen tárháza
    2024. febr. 15.

Kosár

A kosár üres.

Az oldal a világ legkönnyebben használható weboldalkészítőjével, a Mozellóval készült.